4. Az Európai Unió

A tagországok többségének kedvező véleménye van az EU-rólAz Európai Unió többnyire kedvező jegyeket kap a megkérdezett országoktól, de nem mindenki örül a brüsszeli székhelyű intézménynek. A megkérdezett 14 EU-tagállamban 67% -os medián kedvező véleményt vall az Európai Unióról, míg 31% -a kedvezőtlen.


A megkérdezett közép- és kelet-európai országok közül sokan erősen pozitívan vélekednek a politikai unióról. Körülbelül hetes tízből vagy annál több Lengyelországban, Litvániában, Bulgáriában, Szlovákiában és Ukrajnán kívüli Ukrajnában kedvező jeleket ad az EU-nak, ezen országok közül legalább kettő tízből áll, akik azt mondják, hogynagyonkedvező kilátás. Hasonlóképpen Svédországban, Németországban, Magyarországon, Spanyolországban, Hollandiában és Olaszországban a többség pozitív kilátást mutat az EU felé.

Míg többen látják az EU-t pozitív megvilágításban, mint az Egyesült Királyságban, Görögországban, a Cseh Köztársaságban és Franciaországban, ezeknek az országoknak is jelentős része van - több mint négyen tíznek - negatív véleményt nyilvánítva. Oroszországban 44% -uk negatívan értékeli az EU-t, míg 37% -uk remekel.


Az Európai Unió nézetei az idők folyamán

Az elmúlt években, még akkor is, amikor az euroszkeptikus pártok politikai lendületet kaptak, és a brit választópolgárok átmentek az EU-ból való kilépésről szóló 2016-os népszavazáson, az Európai Unió rövid távú nézetei újra fellendültek. Görögországban 26 százalékponttal nőtt az EU kedvező nézetei 2016 és 2019 között. Spanyolországban (+19 pont) és Franciaországban (+13) az elmúlt három évben jelentős emelkedések tapasztalhatók annak ellenére, hogy a közvélemény kevésbé volt pozitív, mint 2007-ben. A megkérdezett uniós országok, Németország, Svédország, Hollandia, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Magyarország és Olaszország is egyre inkább megerősítő véleményt nyilvánított az EU-ról 2016 és 2019 között.

Az EU hosszú távú kedvező nézetei azonban 2007 óta több megkérdezett országban sem változtak sokat. Németország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Ukrajna, Bulgária és a Cseh Köztársaság hasonlóan pozitív véleményt képvisel az EU-ról ma, mint a 12 évvel ezelőtti. A svédek most 13 ponttal kedvezőbbek az EU-val szemben, mint amikor először kérdezték őket 2007-ben.

Öt nemzetnek azonban romló véleménye van az EU-ról. Olaszország (ahol a kedvezőség 20 ponttal csökkent), Spanyolország (-14), Franciaország (-11) és Szlovákia (-9) kevésbé volt elégedett az EU-val az elmúlt 12 évben. Az EU-n kívüli Oroszország pedig az európai gazdasági térség kedvező nézeteinek legnagyobb csökkenését mutatja, 25 ponttal alacsonyabb 2007 óta. Ennek ellenére ezek a hosszú távú tendenciák ellenére 2016 óta szinte minden vizsgált országban jelentős növekedés tapasztalható az EU kedvező véleménye.



A fiatal európaiak jobban kedvelik az EU-t13 országban a fiatalabb (18–34 éves) emberek kedvezőbb nézetekkel rendelkeznek, mint az idősebb (60 éves és idősebb) társaik, amikor az EU-t illeti. Például, míg az Egyesült Királyságban a fiatal felnőttek kétharmada pozitív véleménnyel van az EU-ról, a 60 éves és idősebbek csupán 43% -a osztja ezt a perspektívát, ami 24 százalékpontos különbség.


Nagy különbségek vannak Csehországban (a legfiatalabbak és a legidősebbek között 29 pontos különbség), Oroszországban (+28 pont), Ukrajnában (+27), Magyarországon (+26) és Szlovákiában (+26) is. E nemzetek közül azonban a 60 éves és idősebbek kevésbé valószínű, hogy véleményt mondanának az EU-ról. Például az idősebb oroszok 26% -a nem válaszol.

Sokan a jobboldali populista pártok kedvező véleménye szerint kevésbé elégedettek az EU-valA jobboldali populista pártokkal vizsgált EU-országok többségében az e pártokról pozitív nézetekkel rendelkező emberek általában sokkal kevésbé kedvezőek Brüsszel felé. A legnagyobb különbség Németországban jelentkezik, ahol az EU kedvező nézetei 34 százalékponttal magasabbak azok között, akiknetámogatja a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártot.


A felmérésbe bevont 10 országban a több végzettséggel rendelkezők pozitívabban vélekednek az EU-ról; ugyanez vonatkozik a magasabb jövedelműekre a megkérdezett nemzetek 11 országában. Ezen országok közül sokban azonban az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az alacsonyabb jövedelműek kevésbé válaszolnak a kérdésre. Hat országban a városi területeken élők kedvezőbb véleménnyel vannak az EU-ról, mint a városközpontokon kívülről.

Az 1990 előtti Nyugat-Németországban élők (71%) kedvezőbben látják az EU-t, mint a volt Kelet-Németországban élők (59%). Az ukrán emberek, akik csak otthon beszélnek ukránul, gyakrabban hangoztatják az EU iránti lelkesedést (88%), bár a csak oroszul beszélők 71% -a is pozitív véleményt nyilvánít.

A gazdaságról alkotott nézetek nagy szerepet játszanak abban, hogy az emberek általában hogyan tekintenek az Európai Unióra. Akik országuk gazdasági helyzetét jónak tartják, azok a megkérdezett országok többségében kedvezőbb véleménnyel vannak az EU-ról. Például Svédországban azoknak a 81% -a, akik szerint a svéd gazdaság jó állapotban van, szintén pozitívan vélekedik az EU-ról; azoknak, akik úgy gondolják, hogy a gazdaság működik, csak 42% osztja ezt az érzést.

Azok az emberek, akik szerint az EU-tagság megerősítette a gazdaságot, pozitívabban viszonyulnak az EU-hozHasonlóképpen, azok, akik úgy gondolják, hogy országuk gazdaságilag profitált az európai gazdasági integrációból, pozitívabban vélekednek a brüsszeli székhelyű intézményről. Csehországban azoknak a 76% -a, akik szerint a nemzetgazdaság a gazdasági integráció miatt megerősödött, kedvezően szemléli az EU-t. A csehek körében, akik szerint az EU-csatlakozás gyengítette gazdaságukat, csupán 22% elégedett az EU-val, ami 54 százalékpontos különbség. Hasonlóan széles különbözet ​​található Görögországban (+52 pont), Franciaországban (+51), az Egyesült Királyságban (+51), Szlovákiában (+47), Hollandiában (+45) és Olaszországban (+40).


Sokan látják az EU-tagság előnyeit

A legtöbben úgy vélik, hogy az EU-tagság általában országuk javát szolgáltaA felmérésben szereplő 14 európai uniós tagország közül a legtöbben azt mondják, hogy az EU-csatlakozás jó dolog volt hazájuk számára. A németek csaknem háromnegyede tartja ezt a véleményt. Nagyjából fele vagy több, kivéve a Cseh Köztársaság egyetért abban, hogy az EU-tagság nettó pozitív volt országuk számára.

Annak ellenére, hogy hazájuk EU-tagságát általában pozitívan reagálták, az egyes országok jelentős csoportjai azt mondják, hogy az európai integráció nem volt „sem jó, sem rossz”, vagy „jó és rossz egyaránt”, vagy nem adott választ.

Az Egyesült Királyságban egy nemzet heves vitába keveredett a Brexitről, több mint egynegyede (28%) szerint országuk EU-tagsága rossz dolog volt, ez a vizsgált országok közül a legmagasabb negatív intézkedés ebben a kérdésben. Ez a negatív nézet hangsúlyosabb a vidéki és külvárosi területeken élő britek körében (34%, illetve 30%), mint az Egyesült Királyság városaiban (14%). A 60 éves és idősebb britek több mint háromszor negatívabbak, mint a 18–34 évesek az EU-tagsággal kapcsolatban (37% rossz, szemben 11%). Hasonlóképpen, az Egyesült Királyságban alacsonyabb iskolai végzettségűek nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy az EU-tagság hátráltatta országát.

A nyugat-európaiak jobban meg vannak elégedve az EU-tagsággal, mint az euróválság idejénSzámos EU-ország a gazdasági bizonytalanság közepette tapasztalható némi ingadozást követően az elmúlt években pozitívabbá vált az EU-csatlakozással kapcsolatban. Lengyelországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban jelentős csökkenés volt tapasztalható 2009 és 2012 között azokban, akik szerint az EU-tagság jó, mivel sok nemzet érezte az európai államadósság-válság teljes hatásait. Ebben a négy országban az EU-csatlakozással kapcsolatos attitűd azóta visszatükröződik a megszorítások és az euróválság előtti elfogadási szintre.

Németországban az EU-tagsággal való elégedettség 2009 óta folyamatosan nőtt, az elmúlt évtizedben 11 százalékponttal, 63% -ról 74% -ra nőtt. Az Egyesült Királyság hozzáállása az Európai Unióban való részvételhez sokkal alacsonyabb szinten kezdődött, mint más nyugat-európai nemzeteknél. Ma az Egyesült Királyságban továbbra is a legalacsonyabb a nyugat-európai országok között mért szint a felmérésben, bár az EU-csatlakozással kapcsolatos pozitív érzések 2009 óta 17 ponttal emelkedtek.

Sokan azt mondják, hogy az EU-tagság megerősítette nemzetgazdaságukatAmi az EU integrációjának hosszú távú gazdasági hatásait illeti a saját nemzetükben, 10 uniós ország közvéleményének legalább fele szerint országuk általános gazdaságát megerősítette Európa gazdasági integrációja; Lengyelország, Németország, Magyarország és Litvánia vezeti ezt a listát.

Míg Hollandiában, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és Svédországban a legtöbb ember pozitív gazdasági hatásokat lát az EU-csatlakozással, ezen országok mindegyikében jelentős csoportok - nagyjából négyből tízben - úgy vélik, hogy gazdaságuk a gazdasági integráció miatt szenvedett.

Szlovákiában és Csehországban a legtöbben azt gondolják, hogy országuk virágzott, de mindkét csoport kisebb csoportja úgy véli, hogy az EU-csatlakozás negatív gazdasági hatással volt, vagy összességében nem volt sem jó, sem rossz.

Sokan, akik a jobboldali pártokat támogatják, úgy gondolják, hogy az európai integráció ártott nemzetüknekFranciaországban, Görögországban és Bulgáriában nagyjából fele szerint az európai integrációnak vanlegyengültnemzetgazdaságuk és Olaszország többsége egyetért abban.

Azok, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, különösen hajlamosak azt mondani, hogy az integráció a legtöbb országban segítette gazdaságukat, csakúgy, mint azok, akiknek jövedelme meghaladja az országos mediánt.

Sok országban azok, akik a jobboldali populista pártokat támogatják, nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy az EU-csatlakozás gyengítette nemzetgazdaságukat. Azok, akik kedvező véleményt képviselnek a magyar fideszes párt iránt, és a szlovákiai OLaNO-NOVA támogatók, ezt a tendenciát felszámolják, és hajlamosak azt gondolni, hogy országaik gazdaságilag profitáltak az európai integrációból.

A megkérdezett nemzetek közül sok pozitívabban viszonyul az EU gazdasági előnyeihez, mint egy évtizeddel ezelőtt. Különösen igaz ez több közép- és kelet-európai országban.

2009 óta többen azt mondják, hogy az európai integráció segítette az egyes gazdaságokat

Például 2009-ben a magyarok csupán 9% -a mondta, hogy az EU-hoz való csatlakozás a gazdaságuknak kedvez. 2019-re ez a szám 65% -ra emelkedett, ami 56 százalékpontos növekedést jelent. A kétszámjegyű növekedés Litvániában, az Egyesült Királyságban, a Cseh Köztársaságban, Németországban, Lengyelországban és Szlovákiában is megfigyelhető.

2013 óta egyes nemzetek újra pozitívan viszonyulnak az EU nemzetgazdaságra gyakorolt ​​hatásaihoz. Az európai integrációból profitáló gazdaságukkal kapcsolatos francia hozzáállás 2013-ban 22% -ra csökkent, de azóta 20 ponttal 42% -ra erősödött. Olaszország ugyanígy 11% -ra esett vissza 2013-ban, de az elmúlt hat évben megduplázódott, 22% -ra. A 2013-ban és 2019-ben megkérdezett hat másik országban - Lengyelországban, az Egyesült Királyságban, Görögországban, a Cseh Köztársaságban, Spanyolországban és Németországban - jelentős növekedés tapasztalható ugyanebben az időszakban.

Angela Merkel jobban bízik a világ ügyeiben, mint más európai vezetők

Csak Angela Merkel német vezető szerez pozitív minősítést az egész EU-banAngela Merkel német kancellár jár a legjobban a négy vezető között, akiket a közvélemény bizalmáról kérdeztek a felmérésben. A megkérdezett 14 EU-tag több mint felének mediánja bízik Merkelben, aki azt mondta, hogy a 2021-es Németországi szövetségi választások után távozik a politikából, míg a medián körülbelül harmadának hangzik bizalmatlanságnak. A tavalyi évhez hasonlóan Merkel legerősebb támogatása Svédországból, Hollandiából és Franciaországból származik, amelyek magasabbra értékelik őt, mint a szülőföldjén Németországban. Ennek ellenére a németek csaknem háromnegyede bízik abban, hogy Merkel helyesen cselekszik a világ ügyeiben, köztük azoknak a 75% -a, akik a volt Nyugat-Németországban élnek, és 68% a volt Kelet-Németországban, ahol Merkel nőtt fel. Spanyolország, az Egyesült Királyság, Ukrajna és Litvánia többsége szintén bizalmat hangoztat a német vezető iránt.

Merkel más országokban rosszabbul jár: Tízből kevesebben adnak pozitív értékelést Szlovákiában, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Görögországban. És csak körülbelül minden harmadik orosz önbizalom, míg nagyjából a fele nem.

Emmanuel Macron francia elnök vegyes véleményeket kap a megkérdezett nemzetek részéről: Az EU 14 tagországában 45% -os medián bízik benne, míg 45% szerint nem. Németország, Hollandia, Svédország, Spanyolország és az Egyesült Királyság többsége kedvezően értékeli a francia vezetőt. Szülőföldjén, Franciaországban 48% hangot ad a Macron iránti bizalomnak.

A megkérdezett uniós nemzetek közül Macron legnagyobb, Franciaországon kívüli ellenzői Olaszországban és Görögországban találhatók (65, illetve 58% -ukban nincs bizalom iránta). A francia elnök néhány közép- és kelet-európai országban, például Magyarországon, Lengyelországban, Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban sem jár jól, ahol körülbelül fele szerint nem bízik Macronban, de nagyjából minden ötödik vagy annál több válaszadó ezek a nemzetek nem mondanak véleményt a francia vezetőről.

A megkérdezett 14 uniós országban átlagosan 28% -os medián bízik Vlagyimir Putyin orosz elnökben. Putyin Oroszországban kapja a legmagasabb minősítést, ahol csaknem háromnegyede bízik vezetőjében. Körülbelül fele vagy több bolgár, görög és szlovák is pozitívan értékeli az orosz vezetőt. Legfeljebb egynegyede bízik Putyinban Litvániában, Svédországban, Spanyolországban, Lengyelországban és Hollandiában. A szomszédos Ukrajnában pedig csak kevés 11% -uk bízik Putyinban.

Merkel nagyobb bizalmat ébreszt, mint más európai vezetők

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a világügyek terén a legkevesebb medián bizalmat éri el az EU 14 országában, csupán 27% -kal. Orbán a legjobban hazájában, Magyarországon, Lengyelországban és a szomszédos Szlovákiában jár. A 60 éves és idősebb magyarok jobban bíznak abban, hogy Orbán képes kezelni a világügyeket. A magyar vezető gyengén áll Svédországban, Oroszországban, Ukrajnában, Olaszországban és Görögországban, kevesebb mint 20% -uk hangoztatja az egyes országok iránti bizalmat. A megkérdezett 14 országban azonban 21% -os medián nem mond véleményt Orbánról. Ukrajnában (67%) és Oroszországban (60%) tízből vagy annál is többet nem mondanak véleményt a magyar vezetőről.

A jobboldali populista párt támogatása és az európai vezetők véleménye összefügg. Tíz országban azok is, akiknek jobboldali populista pártja kedvező nézetekkel rendelkezik, nagyobb valószínűséggel bíznak Putyin iránt, ha a világ ügyeiről van szó; ugyanaz a minta jelenik meg Orbán esetében. Ugyanakkor azok, akik nem szeretik a jobboldali csoportot, általában pozitívan vélekednek Angela Merkelről (hét ország) és Emmanuel Macronról (nyolc ország).

Németország véleménye pozitív, kivéve Görögországot

Legtöbben kedvelik Németországot, kivéve GörögországotAz EU legnagyobb gazdaságának számító Németország kedvező értékeléseket élvez a legtöbb más megkérdezett európai közvélemény részéről. 11 EU-ország többségének pozitív kilátásai vannak Németországgal szemben, csakúgy, mint az ukránokkal és az oroszokkal. Míg a Cseh Köztársaságban és Olaszországban élők nagyjából fele osztja kedvező véleményét Németországról, körülbelül tízből négy negatív véleményt képvisel.

A német nézeteket illetően a görögök a fő ellentétesek: Nagyjából kétharmaduk (64%) negatív véleményt képvisel Németországról, míg csak 34% -uk pozitív. Ez a frusztráció nem új keletű. 2012-ben Görögország leggyakrabban Németországot nevezte meg az EU legkevésbé megbízható, arrogáns és legkevésbé együttérző országának. Németország általános kedvező nézetei azonban a görögök körében 13 százalékponttal magasabbak 2012-hez képest, amikor a megszorítások és a görög adósságválság közepette csak 21% adott kedvező minősítést Németországnak.

A volt keleti blokk és Olaszország fiatal felnőttei kedvezően látják NémetországotSzámos volt keleti blokk nemzete Németország nézetei korosztályonként eltérnek. E nemzetek közül hétben a 18–34 éves fiatalok pozitívabbak, mint Németországban a 60 éves és idősebbek. Az egyik legnagyobb hiányosság Szlovákiában található, ahol a fiatalabb szlovákok 74% -a kedvezően látja Németországot, míg idősebb társaik csupán 48% -a. Az idősebb litvánok és oroszok szintén nagyobb valószínűséggel nem adnak választ.

Nyugat-Európában csak Olaszországban létezik életkor-megosztottság: a fiatalabb generáció 65% -ának pozitív véleménye van Németországról, míg az idősebb olaszoknak csak 42% -a ért egyet ezzel.

Az oktatásnak szerepe van Németország felfogásában is: 13 nemzetben a magasabb végzettségűek kedvezőbbek Németország felé, mint a kevesebb végzettséggel rendelkezők. Magyarországon az alacsonyabb iskolai végzettségűek is kevésbé valószínű, hogy választ adnának.

A Németországhoz való hozzáállás pozitív, de egyes európai országokban csökkenSzámos országban a Németország iránti attitűd kissé megromlott az elmúlt évtizedben. 2007 óta Olaszországban, a Cseh Köztársaságban, Oroszországban, Szlovákiában és Franciaországban a pozitív nézetek kétszámjegyű csökkenése tapasztalható.

Németország értékelése Lengyelországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és Ukrajnában az elmúlt 12 évben jórészt változatlan - és elsöprően pozitív - maradt. Az egyetlen ország, amely ugyanebben az időkeretben pozitívabbá vált Németországgal szemben, Svédország, ahol a kedvező nézetek 8 százalékponttal növekedtek.

Hat európai országban a jobboldali populista párt kedvező nézetei kevésbé kedvezőek Németországról. Például Csehországban a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párttal szimpatizálók csupán 45% -a kínál kedvező véleményt Németországról, szemben az SPD-t nem támogatók 55% -ával.

Az európaiak a legoptimistábbak kultúrájukkal és más európai nemzetekkel való kapcsolataikkal kapcsolatban

Az EU 14 tagországának 68% -os mediánja azt mondja, hogy amikor hazájuk jövőjére gondolnak, optimisták, ha hazájuk kapcsolata a többi európai nemzettel, valamint nemzeti kultúrájukkal kapcsolatos. Valójában saját országuk kultúrája volt az első vagy második legjobban nevezett terület az optimizmus számára minden vizsgált nemzetben; Olaszország és az Egyesült Királyság kivételével mindannyian optimizmus forrásának választották az Európa más országaival fenntartott kapcsolatokat.

Az olaszok 54% -a és a britek 46% -a számára nemzetük oktatási rendszere volt a második leggyakrabban említett ok, amiért optimistának érzi magát a jövővel kapcsolatban. Noha másutt nem számít kiemelkedő választásnak, hét másik ország közönségének legalább a fele reménykedőnek érezte oktatási rendszerét.

Ami a jól fizető állások elérhetőségét illeti, a mindössze 37% -os medián érzi az optimizmus érzését. És bár az EU általános munkanélküliségi rátája csaknem egy évtized alatt a legalacsonyabb pontra csökkent, a munkahelyi helyzet nem egyformán reményteli az egyes EU-tagállamokban. Például Görögországban, ahol csak 17% hangoztatja optimizmust hazájuk kilátásaival kapcsolatban, a munkanélküliségi ráta 2018-ban 19,3% volt, ami messze a legmagasabb volt az EU-ban. A foglalkoztatási pesszimisták spanyolországi és olaszországi munkanélküliségi rátája viszonylag magas, 15,4% és 10,8%. A felmérésben részt vevő 14 EU-tagországban a magasabb munkanélküliségi rátájú nemzetek általában pesszimizmusnak adnak hangot a jól fizető munkahelyek kilátásaival kapcsolatban.

Az emberek bizalmatlanságot is kifejeztek a politika kapcsán: Az EU 14 országának 31% -os mediánja azt mondta, hogy optimisták az országuk politikai rendszerének működésével kapcsolatban. A legtöbb országban a jelenlegi kormánypárt vagy kormányuk koalíciójának támogatói optimistábbak politikai rendszerükkel szemben, mint nem támogatók.

Az EU 14 országának csupán 23% -a bizakodó az egyenlőtlenség csökkentésében, és a legtöbb megkérdezett országban az emberek a legkevésbé optimisták ebben a kérdésben.