Függelék: Kína nézeteit befolyásoló tényezők

Kína kedvező nézeteiben résztvevő tényezőkEbben a jelentésben olyan tényezőket tártunk fel, amelyek összefüggenek az emberek Kínával kapcsolatos elképzeléseivel 15 nem Európán kívüli ország részhalmaza tekintetében. Ehhez többszintű regressziós elemzést végeztünk, amely jósolt Kínáról alkotott nézeteket az emberek országuk gazdasági kérdéseihez és Kína befolyásához való viszonyulásának, valamint demográfiai jellemzőinek függvényében. A Stata melogit függvényével becsültünk egy súlyozott, vegyes hatású logisztikai modellt véletlenszerű elfogásokkal országonként és robusztus standard hibák szerint. Ezen összevont modell mellett értékeltük az eredmények megbízhatóságát azáltal, hogy az egyes országokra külön becsültük a modellt. Ezek az országspecifikus modellek hasonló következtetéseket vontak le.


Kína kedvező nézete a dichotóm függő változó, ahol az 1 azt jelzi, hogy valakinek kedvező a véleménye (azok, akik azt mondják, hogy nagyon vagy kissé kedvező véleménye van), a 0 pedig kedvezőtlen nézete (azok, akik azt mondják, hogy nagyon vagy némileg vannak)kedvezőtlenvélemény). Egyéni szinten a független vagy előrejelző változók magukban foglalják a jelenlegi hazai gazdasági helyzet értékelését; Kínát tekintve vezető gazdasági hatalomnak; azt mondani, hogy Kína növekvő katonája vagy gazdasága jó dolog; azt gondolva, hogy Kína gazdasági befolyása egy országban jó; pozitív vélemények vannak a külföldi vállalatokról, amelyek hazai vállalatokat vásárolnak, vagy gyárakat építenek egy országban; szerint a jelenlegi kétoldalú gazdasági kapcsolatok Kínával jók; és meghaladja az országszintű mediánt (e 15 ország között) a kínai export vásárlásához. Megvizsgáltuk a demográfiai változásokat is, beleértve az életkort és az iskolai végzettséget.

Összességében azt tapasztaltuk, hogy Kína kedvező nézetei szoros kapcsolatban állnak mind a globális gazdasági kereskedelem felé általában általánosan pozitív irányultsággal, mind Kína világban betöltött gazdasági szerepének konkrétabb értékelésével. A többi változót állandóan tartva 21% -kal nagyobb az esélye annak, aki hazája jelenlegi Kínával fenntartott gazdasági kapcsolatait jónak tartja, mint aki rossznak gondolja Kínát (63,5%, szemben 42,2%). Hasonlóképpen, aki azt mondja, hogy Kína növekvő gazdaságát jó dolognak látja országa számára, annak 64% az esélye, hogy Kínáról általában pozitív véleményt valljon, szemben csupán 47% -kal, akik szerint Kína gazdasága rossz nekik. A Kínára jellemző attitűdök mellett azok az egyének, akik azt mondják, hogy a saját nemzetgazdaságuk jól működik, átlagosan 7 százalékponttal nagyobb valószínűséggel fejezik ki kedvező véleményüket Kínáról, mint azok, akik pesszimisták a saját gazdaságukat illetően (60,8% és 53,4%) , illetve).


Demográfiai szempontból a fiatalabb felnőttek általában kedvezőbbek Kínával szemben, mint az idősebbek. Az iskolai végzettség és a kínai nézetek közötti kapcsolat azonban viszonylag kicsi, és ebben az esetben statisztikailag nem szignifikáns. De akik azt mondták, hogy semmilyen kérdést nem tudnak, kizárják a modellből, és a „nem tudom” válaszok általában olyan tényezőkhöz kapcsolódnak, mint egyes országokban az oktatás.

Országos szinten a kereskedelem befolyásolja Kína nézeteit. Azokból az országokból érkező személyek, amelyek az ország által vásárolt kínai export log medencéjének mintadíjértékét meghaladó eredményeket mutatnak, negatívabban vélekednek kereskedelmi partnerükről. A Kínából érkező nagyobb export átlagosan 21% -kal alacsonyabb valószínűséggel bír kedvező nézetekről Kínában.